Mükéné

Mükéné, az ókori világ első köldöke

A Peloponnészoszon nyaralása során mindenképpen érdemes felkeresni Mükéné. Az i. e. 16. századtól a 12. századig tartó időszakot az első görög civilizáció eme központja után (a minószi kultúra után Kréta) mükénéi kultúrának nevezik. Rendkívüli történelmi értéke miatt Mükéné 1999-ben az UNESCO Világörökség részévé vált.

A mükénéi (mykénéi) városok Fichti városa közelében helyezkednek el keleten, nagyjából ott, ahol a Peloponnészosz belenyúlik a még keskenyebb Epidaurosz Limera-félszigetbe. A legközelebbi nagyobb város Argos, a Mirtusz-tenger partján sütkérező Nafplio és Tolo üdülőhelyek pedig csak egy kicsit távolabb vannak. A Korinthoszi-öböl partján fekvő Korinthosz kikötője körülbelül 40 kilométerre, a Athén metropolisza, Athén pedig háromszor olyan messze van a Szakaszút mentén.

Mit fog látni Mükénében

A görög mítoszok és legendák Mükéné alapítójaként a görög Perszeuszt azonosítják. Tényleges felemelkedésük az akhájoknak köszönhető, akik Kr. e. 2000 körül a Balkánról szivárogtak be a Peloponnészoszra. Egyedi hegyi falvaikból fokozatosan gazdag és megerősített városok alakultak, amelyek végül Görögország egész déli részét uralták. A lelőhely modern kori ásatásai, amelyekben az évek során a híres régész Heinrich Schliemann is részt vett, 1841-ben kezdődtek.

A mükénéi régészeti lelőhely szívét egy vár maradványai alkotják, egy nagy palota masszív külső erődítményeivel. Vannak még aknasírok, a több mint 3 méter magas Oroszlánkapu, egy monumentális lépcső vagy az Athéné-templom romjai. Ne hagyja ki Agamemnón király, a görög seregek főparancsnokának híres sírját a Trómai háború során.

• Ne habozzon tehát meglátogatni Mükénét a Peloponnészosz.
.