Az Észak-ciprusi Török Köztársaság egy független állam, amely Földközi-tenger keleti medencéjében, Ciprus szigetének északi harmadán terül el, 3355 négyzetkilométeren. Lakossága közel 300 000 fő.
Észak-Ciprus területe a Karpaz-félsziget északkeleti csúcsától a Morphou-öbölig, annak is a legnyugatibb pontjáig, a Kokkina exklávéig terjed. Legdélibb pontja Louroujina település. Az Észak-Ciprus és Ciprus többi része közötti határvonal Nicosián, a sziget legnagyobb városán, és egyben mindkét rész fővárosán át húzódik. Gazdaságát, amely a 2000-es és 2010-es években jelentős növekedést ért el, elsősorban szolgáltatóipara határozza meg.
Stratégiai elhelyezkedése miatt a sziget története során több civilizáció hódításának is célpontjává vált. Állt többek között asszír, egyiptomi, perzsa, római, arab, velencei, oszmán és brit fennhatóság alatt is. A változatos kulturális hatás emlékét számos építészeti látnivaló őrzi.
A főváros a sziget középső régiójában fekszik, ez a sziget legnagyobb városa, itt él a ciprusi lakosság egyharmada. 1974-ben Nicosiát, a sziget fővárosát a hatalmak véglegesen kettévágták. Átjárásról szó sem lehetett, a határvonal szigorú katonai őrizet alatt áll, sokáig még határátkelő sem volt. Hosszas béketárgyalások eredményeként végül 2003-ban megnyílt az első határátkelő. A nyitást követő évek során Nicosiában és az ország több pontján is nyitottak még további átkelőket.
A belvárosban óvárosi részek és modern körzetek váltják egymást, a központ sétálóutcáin hemzsegnek a boltok, bárok és üzletek. A leghíresebb sétálóutca a Ledra utca, melynek legvégén található a gyalogos határátkelő az Észak-Ciprusi Török Köztársaságba. A határ északi oldalán a Ledra utca a keleti bazárok hangulatát idéző bevásárló utcává alakul. Mindenképp érdemes felkeresni a közelben található, 1572-ben épült, és jelenleg kulturális központként működő Büyük Han karavánszerájt, valamint a fallal körülvett óváros területén látható, Szent Szófia székesegyházból átalakított Szelim-mecset, és a mellette elhelyezkedő Bedestent, a 14. században bizánci és gótikus stílusban épült hatalmas görög templomot.
Famagusta a Famagusta közigazgatási kerület központja, Ciprus legnagyobb kikötővárosa, amely a sziget legmélyebb öble, a Famagustai-öböl partján fekszik. A település a középkorban a sziget legfontosabb kikötővárosa és kereskedelmi kapuja volt. Óvárosát a „365 templom városának” is nevezik, mert úgy tartják, hogy Famagusta fénykorában minden napra jutott itt egy templom.
A várost 1974. augusztus 14 és 16 között, két nap alatt foglalták el a török csapatok. A helyi görög lakosság a hadsereg érkezésekor azonnal a közeli mezőkre menekült, abban bízva, hogy amint a kezdeti roham elcsitul, visszatérhetnek otthonaikba. Ám a Varosha városrészt a megszállók rögtön elkerítették, és a lakosok többé nem térhettek vissza. Az azóta híressé vált szellemvárosban megfagyott az idő, a házak, üzletek, hotelek kirabolva, üresen konganak.
Óvárosa azonban, szűk utcácskáival és gyönyörű történelmi látnivalóival, mint a Szent Miklós-katedrális, a széles városfal és az Otelló-torony igazán különleges élményt nyújt.
A régészeti feltárások szerint a terület már i. e. 5800 körül is lakott volt, és fekvése miatt története során gyakran került idegen hatalmak uralma alá. Az egykor hódítókat vonzó kikötő most a tengerparton békésen sétálgató turisták kedvelt célpontja. Az idelátogatónak feledhetetlen élményt nyújtanak a régi falak, kastélyok, kolostorok, a bizánci vár és a patkó alakú kikötő, ahol halászhajók és kirándulóhajók lebegnek a vízen. Hangulatos kávézókat, bárokat, éttermeket is találunk itt. A város mögött a festői szépségű Kyrenia-hegy húzódik, amelynek lábánál, közvetlenül a tengerparton találhatók a hangulatos girnei szálláshelyek.
Magyar állampolgárok számára vízum nem szükséges. Az országba érvényes útlevéllel lehet belépni, amely a hazautazás napjától még 6 hónapig érvényes.
A repülési idő kb. 3-3,5 óra.
Az Észak-ciprusi Köztársaság hivatalos nyelve a török, de a szállodákban személyzet idegen nyelv tudása általában csekély.
Török líra (TL)
A nagyobb üzletekben, benzinkutaknál, vendéglőkben lehet euróban is fizetni, de a visszajáró pénzt többnyire török lírában adják. A pénzváltás a hivatalos pénzváltóknál a legkedvezőbb.
A települések közötti összekötő utak többnyire jó vagy nagyon jó állapotban vannak. Észak-Cipruson baloldali a közlekedés. Autóbérlésre több helyen is van lehetőség, de az árak elég magasak: egy kisebb autó napi bérleti díja kb. 30 EUR. Észak-ciprusi autóval nem lehet átkelni Dél-Ciprus területére, bérelt autóval sem.
Észak-Cipruson a tömegközlekedés eszköze a Török Riviéráról ismert dolmusz, azaz a leinthető iránytaxi. Az árak rögzítettek, ártáblán vannak feltüntetve, így lehet előre tájékozódni, és nem kell alkudozni.
Jelenleg nincs elérhető utazási ajánlat. Tekintse meg aktuális utazási kínálatunkat!.
Szeretne értesülni legfrissebb akciós ajánlatainkról és a kedvező utazási lehetőségekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre!
FeliratkozomVisszahívást kérek
Kérdésem van