Djerbára érkezve olyan érzésünk támadhat, mintha egy egészen más világba csöppentünk volna. A napfényes sziget Homérosz szerint annyira csodálatos hely, hogy az ember soha nem akar elválni tőle. A fehér homokú strandok, az egzotikus mór építészet és a tipikus fehérre meszelt falú házak, a nem mindennapi illatok és a vakító fények életre szóló élményt adnak a turistáknak. Évezredek során föníciaiak, görögök, rómaiak, zsidók, keresztények, arabok és európaiak hagytak örökre nyomot e földön, így a különböző kultúrák által kikevert mai Djerba Tunézia kihagyhatatlan, varázslatos színfoltjává vált.
Djerba, Észak-Afrika legnagyobb szigete Tunézia déli partszakasza mentén húzódik. Az 500 km2-es szigeten kiemelkedően sok a napsütéses órák száma, így joggal érdemelte ki a napfény szigete elnevezést. A barátságos szigeten megközelítően 120 ezer lakos él, fővárosa a 40 ezres lélekszámú Houmt Souk. Djerba szinte teljesen sík, a szárazfölddel még a rómaiak által épített, 1953-ban felújított töltés köti össze. A sziget valamennyi részén kiváló strandolási lehetőségek, kristálytiszta víz várja a turistákat. A terület hivatalosan Tunéziához tartozik, ám Djerba kultúrájában, vallásában, építészetében és szokásaiban teljesen más, mint az ország szárazföldi részei. Évezredek során számos nép hagyott örökre nyomot a szigeten, amely Tunézia kihagyhatatlan, varázslatos színfoltja.
Már Homérosz Odüsszeiájában találkozhatunk Djerba szigetével, a hajósok a legenda szerint annyira beleszerettek, hogy többé nem is akartak távozni innen. Djerba első hódítói a karthágóiak voltak, akik Meninxnek, azaz ár-apály vidékének nevezték a szigetet. Valószínűleg már jóval érkezésük előtt lakott volt a sziget, különböző berber törzsek telepedhettek itt le. A sziget és a kontinens között húzódó, a nyílt tengertől szinte teljesen elzárt Bou Grara-öböl ideális búvóhely volt a hajók számára, később, részben ezért is a régió kereskedelmi központjaként szerzett hírnevet magának. A rómaiak kiterjedt várost építettek a sziget nyugati partján, majd a helyi textiltermékek exportjával birodalom-szerte ismertté tették Djerba nevét. A 7. században érkező arab törzsek könnyedén meghódították Djerbát, ennek ellenére a berber őslakosok nehezen hódoltak be. A korai muszlim vallásháborúk idején a terület a karadzsita vonal fontos bázisa lett, akiknek a sziget a több mint 200 jellegzetes mecsetét köszönheti. A 12. századtól Djerbát a szicíliai keresztény királyságok fenyegették, valamint egészen a 14. századig nagy befolyással volt a sziget mindennapjaira a keresztény-muszlim rivalizálás is. A 16. században Djerba a Földközi-tenger egyik leghírhedtebb kalóztanyájává vált, a szigetlakók a mai napig büszkék arra, hogy innen származtak a kor legügyesebb kalózai. Az oszmán uralom alatt Djerba a rabszolga kereskedelem regionális központja volt, az európai kereskedők szívesen üzleteltek a szigeten. Djerba ma elsősorban a turizmusból él, ennek ellenére nagyon ragaszkodik soha el nem tűnő hagyományaihoz. Aki nem idegenforgalomból, az a kézművességből él, valamint a szigetre jellemzőek a szétszórt, magányos gazdaságok is, ahol datolyát és egyéb gyümölcsöket termesztenek.
Houmt Souk Djerba fővárosa. Eredetileg itt nem volt város, csupán a sziget piactere kapott itt helyet. A település összesen alig másfél kilométer hosszú, de Djerba változatos történelmének ismeretében látnivalókban gazdag. Több műemlék várja látogatóit: a Sidi Zitoun mauzóleum, a Djama el Ghorba mecset és a Fort Espagnol erőd a XIII.századból. Houmt Souk történelmi erődje a Borj el Kebir, az épületet még a rómaiak építették, majd az aragóniai király vette birtokba. A kocka alakú bástyatornyokkal körberakott erődbe egy, a 19. században épített hídon lehet bejutni, fentről gyönyörű kilátás nyílik az öbölre. Hetente kétszer tartanak piacot, tipikus djerbai gyapjútakarókat is be lehet itt szerezni. Ha vásárolni szeretnénk, jó áron kaphatunk ékszereket, bőrárut és szebbnél szebb szőnyegeket. Itt sem árt alkudni, valamint tisztában lenni azzal, hogy a legtöbb portéka ma már gyárakban készül.
Midoun Djerba szigetének második legnagyobb települése, pénteki nyüzsgő vására megér egy látogatást, éppúgy, mint a kedden délután itt tartott folklórműsor is, amikor szemtanúi lehetünk egy igazi berber esküvőnek is. A program során megismerkedhetünk a djerbai zene szépségeivel is, melyet a szigetre behurcolt fekete rabszolgák leszármazottai tolmácsolnak az érdeklődőknek.
A sziget déli partján fekvő Guallala hagyományos berber település, amely elsősorban fazekasságáról híres. Ha sok színben pompázó agyagtárgyat szeretnénk hazavinni ajándékba, akkor Guellala a lehető legjobb hely, hogy ezeket beszerezzük. Rendkívüli látnivaló Ali Berber balrangja, amelynek tulajdonosa, Ali Berber, ingyenes földalatti túrán bevezet bennünket a fazekasság rejtelmeibe.
A Zone Touristique a turisták számára kialakított negyed teli szállodákkal és éttermekkel a sziget keleti végében. A Houmt Souktól keletre fekvő Ras Rmel félsziget elsősorban a természetbarátoknak érdemes felkeresni. Az itt található Flamingó-fok a november és március között idelátogató rózsaszín flamingókról és a gyakran látható, pár méterre a strandtól játszadozó delfinekről híres. Djerba legszebb, és éppen ezért leglátogatottabb strandja az aranyszínű homokjáról híres Sidi Mahres. A nyolc kilométer hosszú, széles partszakaszon számos lehetőség nyílik sportolásra.
Zarzis félszigetet Djerbával az úgynevezett római út köti össze. Maga Zarzis városka napjainkban 50 ezer körüli lakost számlál. Zarzis hosszú tengerpartja ideális a fürdőzésre, a környék legjobb strandja a közeli Souihelben van. Az olajfákkal körülvett város elsősorban egyfajta átutazóhely, kikötője híres tengeriszivacs-lelőhely. A térségben az olajfa-termesztés is honos. A gyönyörű strandok, a tenger alatti halászat, és a bőrgyógyászati panaszok kezelésére alkalmas gyógyvízi források Zarzist keresett idegenforgalmi központtá tették.
Utazási irodán keresztül utazó magyar turistáknak nem szükséges vízum, a belépéshez elegendő a visszaúttól számítva még 3 hónapig érvényes útlevél.
FIGYELEM! Tunéziába drónt bevinni és ott használni szigorúan TILOS, hatóságilag tiltva van használatuk!
Magyarországgal megegyező időzónába tartozik, de a nálunk szokásos óraátállítás náluk nincs, így nyáron -1 órás az időeltérés.
Djerba Budapestről kb. 2 óra 20 perc
Arab és francia, de szinte mindenhol beszélnek angolul és németül is.
Magyarország Nagykövetsége
12, Rue Achtart, Nord-Hilton - 1082 Tunis - Cité Mahrajen
Dr. Pataki Pál nagykövet
Tel: (00 216 71) 780 544
Fax: (00 216 71) 781 264
Tunéziai Köztársaság Nagykövetsége
1025 Budapest, Pusztaszeri út 24/a.
Tel: (06 1) 336 1616
Fax: (06 1) 325 7291
Magyarország Tiszteletbeli Konzulátusa
Mahboubine-Jerba 4165
Khaled Ben Jemaa tiszteletbeli konzul
Tel: (00 216 71) 781 344
Fax: (00 216 71) 785 161
Tunéziai Nemzeti Idegenforgalmi Hivatal
1051 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 12. II/212
Tel: (06 1) 267 5569
Fax: (06 1) 267 2770
220 V. Szinte minden szállodában használható a magyar szabvány szerinti dugós csatlakozó.
Tunéziai dínár (TND). Váltópénze a millim (1 dínár = 1000 millim). Behozatala és kivitele tilos, ezért az eurót vagy a dollárt javasoljuk, mellyel gyakran fizethetnek is. Bankautomaták korlátozottan állnak rendelkezésre. Elfogadott hitelkártyák: American Express, Visa, MasterCard.
Minimum 21 éves életkor és legalább 1 éves jogosítvány megléte, valamint nemzetközi jogosítvány kiváltása is szükséges, melyre a Központi Okmányirodában van lehetőség. A helyi közlekedési szokások alapos ismerete szükséges, ezért irodánk inkább a taxit illetve a távolsági buszokat ajánlja.
A csapvíz fogyasztása nem ajánlott. Lehetőleg kerüljék az utcán vásárolt zöldségek, gyümölcsök fogyasztását. Hasmenéses megbetegedés előfordulhat, ezért az érzékeny gyomrúaknak érdemes házipatikával felkészülniük. Sürgős orvosi ellátás igénye esetén forduljon telepített idegenvezetőnkhöz vagy közvetlenül a biztosítóhoz.
Vásárláskor induljunk ki abból, hogy az arab országokban az alku bizonyos fokig elvárt művészet és játék egyben. A bazárok ebből a szempontból talán olcsóbbak, nagyobb az alku lehetősége is, de vigyázni kell, hogy milyen minőségű árut vásárlunk meg. Jellegzetes tunéziai emléktárgyaknak számítanak a kézi készítésű szőnyegek, a fűszerek, az olajfából faragott termékek, a réz- és bronztárgyak, a nabeul-i műhelyekben készített csodaszép kerámiák, valamint a közkedvelt plüsstevék. Az ajándékboltok, trafikok és élelmiszerüzletek nyitva tartása változó, csakúgy, mint ugyanannak a terméknek az ára és minősége. Tunéziában a fenti, nálunk természetesnek tűnő tényekre nincs szabály, hihetetlenül olcsón, de olykor borzasztóan drágán juthatunk hozzá bármihez, ez egy olyan világ, ahol olykor még a gyógyszertárban is alkudni kell, itt minden megtörténhet.
Ideális a jó fényviszonyok, valamint a megörökítendő témák bősége miatt. A helyi idegenvezető minden esetben pontos felvilágosítást tud adni arról, hogy egy-egy műemléknél szabad-e fényképezni vagy sem, illetve engedély esetén milyen összeggel kell számolnunk. Amennyiben lefátyolozott személyeket kívánunk fényképezni, úgy előtte mindig feltétlenül kérjünk tőlük engedélyt.
FIGYELEM! Tunéziába drónt bevinni és ott használni szigorúan TILOS, hatóságilag tiltva van használatuk!
A turizmusban általánosan elfogadott normák szerint, kb. a szolgáltatás értékének 10 %-a az ajánlott borravaló.
A ruházat maximálisan kényelmes, lehetőleg természetes anyagú legyen, elegáns ruha nem szükséges. Amennyiben sikerül bejutnunk az általában turisták által nem látogatható mecsetekbe, öltözködjünk a szent helynek megfelelően. Ez férfiak esetében hosszúnadrágot és lehetőleg hosszú ujjú inget jelent. Nők számára hosszú szoknya és semmiképpen sem testre simuló felső az előírás. A mecsetekbe semmiféle lábbeliben nem szabad belépni, a cipőket, szandálokat a bejáratnál lehet hagyni. Óvakodjanak továbbá a csapvíz fogyasztásától, valamint lehetőleg ne keverjék az egymástól eltérő jellegű ételeket.
